Utolsó nap - 28 április

Reggel visszavittük az autót, majd út terveztük átmegyünk a Powell streetre cable carral. Sajnos félúton kábel szakadás volt, így buszra kellett szállnunk. Kicsit zavaros volt, de végül kiderült ki-kivel van. :)

Sétáltunk, vettünk még pár apróságot, bár eléggé ki voltunk számolva. A kártyám azóta sem működik, felhívtam a bankot, de sajnos nem tudnak segíteni, mert épp nem tudom az ezer számjegyből és betűből álló szupertitkos jelszavam első, hamadik és hátulrólamásodik betűjét... szóval a kishölgy: "sajnos semmiképpen sem tudom beazonosítani" - kb. éhen is dögölhetnék felőlük, szóval jövő héten váltok, ez már a sokadik csepp a pohárban.

Vissza a hotelba nem a túristáknak kikövezett kínai bevásárló utcán mentünk, hanem az igazi combos helyiekén. Hát van ott minden... Büfék, ruha boltok, fűszer árusok. Simán vannak kukacokkal teli üveg edények a fűszerek mellett, de olyan általam nem ismert állatok - vagy inkább állat formájú dolgok - amikről nekünk európaiaknak talán jobb nem is tudnunk. Egy néni a buszmegálló mögött szatyorból árulta feketén a halfejeket, sikerült le is fényképeznem.

Este egy utolsó búcsú sör, és egy általam rég vágyott kínai. Ha már chinatownban lakunk. Amennyi kaját kaptunk kb. egy húsz fős kínai család is jól lakott volna - egy hétig. A felét ott is hagytunk, szemlesütve távoztunk. :) Este a Forrest Gump ment az egyik csatornán, pakolás közben azt néztük.

Utazás San Franciscoba - 27 április

Ez a nap ismét az utazásé volt, persze gyönyörű napsütésre keltünk, kicsit fájt a szívem a két esős nap miatt... Indultunk vissza San Franciscoba, de közben egy kis shoppingot beiktattunk egy outletben a várostól északra.
San Franciscoba a Golden Gate hídon át mentünk be, amit eddig nem is láttunk közelről. Megállni nem tudtunk sehol, mert nagy volt a forgalom, de legalább kicsi jutott belőle.
Rengetegen sétáltak a hídon -gyönyörű szép tiszta idő volt, és a városra is szép kilátás van onnan.
Megpróbáltuk leadni az autót, de már zárva volt a Hertz. Sam Wong Hotelba mentünk megint, ahol előzőleg volt szállásunk még az utazás elején. Valamiért nem működött egyetlen kártyánk sem, így először nem engedtek bechekkolni a hotelba, még jó, hogy pénzt sikerült kivenni.
Este ittunk egy sört a Vezuvioban majd a Tripadvisor jóvoltából találtunk 5 percre a hoteltől egy kivételesen jó hamburgerezőt -Mo's a neve - ott ettünk. Én már a harmadik napon rosszul voltam a hamburgerektől, de még bevállaltam egyet búcsúzóul.

Oakhurst - 25-26 április

Két napot pihentünk, mert elég volt az autózásból. Eddig 2500 km tettünk meg, én már nehezen ültem autóba. Szerencsére esett mindkét nap, így nem is volt mit bánni nagyon. Csütörtökön elintulunk, hogy megnézzük a Glacier pointot a Yosemite-ben, ugyan az utat már megtisztították a kéntől, de ismét lezárták havazás miatt. Hát sebaj, eddig is volt miért visszajönni :)
Aludtam, boltokban nézelődtünk, kávéztunk, amerikai reggeliztünk. Itt vannak amúgy rendes élelmiszer boltok, nem úgy mint San Franciscoban. Talán itt esznek normális kaját is az emberek.  Normálisat?! - hát őszintén az én gyomromat  eléggé kikészítette ez a sok cukros, félkész kaja. Pedig a boltokban rengeteg a friss zöldség és gyümölcs, az éttermekben mégis az az érzésem volt, hogy minden porból van. Mókás, hogy az áruházakban a zöldségeket bizonyos időközönként vízzel lespriccelik, de előtte dörgés/villámlás hang figyelmeztet, hogy állj arrébb a pulttól ha nem akarsz elázni :)

Két nap nyugi igazán kellemes volt, mintha nyaralnánk. :) Tényleg jól esett, kicsit elteltem a sok újdonsággal és látnivalóval, le kellett ülepíteni.

Oakhurst - Yosemite - 24 aprilis

Hosszú út volt amig megérkeztünk, már eléggé kivagyok a sok autózástól, de mindig megkapom, hogy ez egy road trip. :)
Oakhurst egyből a kedvenc városom lett. Gyönyörű helyen van, fantasztikus illat, friss levegő. Egy nagyon kellemes motelban vagyunk, még saját terasza is van, az erdőre néz. Este kint ültünk és itt legelt egy őz 10 méterre. A városka nagyon kicsi, de minden megvan ami csak kell. Teljesen más vidék ez, pedig szintén California. Szép házak, hatalmas erdők, jól esik már a sok kietlen sivatag után. Minden további nélkül tudnék itt élni.

Elfogyott a ruhánk, így egy másik apró vágyam is valóra vált, hogy valódi USA mosodába menjek. 35 perc alatt kész volt a mosás, majd 20 perc szárítás. Lehet olvasni és TV-t nézni közben. Jópofa nagyon.

Reggel elmentünk Yosemite-be, de eléggé kiakadtam, mert valami kén szállító teherautó felborult, kerülnünk kellett, így utaztunk megint 120 km oda, majd persze vissza.  Kicsit morci voltam, már majdnem szóltam, hogy én itt maradok, mert az idő is iszonyat ködös volt.
Végül gyönyörű út vezetett oda, viszonylag hamar elment, sokat ugyan nem szóltam.
Itt sem kellett parkbelépőt fizetni, de valami önkénteseknek gyűjtöttek a bejáratnál, szóval adtunk azért 10 USD-t nekik. A park hatalmas, sok részére nem lehet még menni, mert a fő szezon májustól októberig tart itt. Azért láttunk a fantasztikusan hatalmas El Capitant, a Half Dome-ot és amit csak lehetett.  Sétálunk is és autóztunk is. Van nagyon cuki busz, ahol egy ranger mesél a völgyről, de arra nem ültünk fel. Állatok minden mennyiségben, mókusok, őzek, színes madarak és elvileg medvék is, de azt mi nem láttunk sajnos. Mindenhol felhívják a figyelmet az étel medve biztos tárolására, illetve arra, hogy ne etess semmilyen állatot. Láttuk a híres Camp 4 is, ahol  a mászók laknak, voltak is páran, holott még igazán a mászásnak sincs szezonja. Jó lenne egyszer itt mászni, vágyakoztam is nagyon. A térképet nézve olyan ez a park, hogy akár heteket is el lehetne itt tölteni. Persze örülök, hogy ennyit is láttam belőle. Boltban vásárolt szendvicseket ettünk, piknikeltünk ahogy itt szokás :)
Van egy Ansell Adams gallery, bementünk és vettem is egy képet tőle. Pontosabban három kicsi van egy poszteren. Találtunk nagyon régi fekete-fehér Yosemite mászós képeket is - mindegyik Tom Frost kép - vettem volna azok közül is szívesen, de darabja 50 USD volt, ami kicsit azért sok :)

17:00 körül jöttünk el a parkból, még vásároltunk a boltban aztán már csak beszélgettünk a teraszon.
Úgy döntöttünk még maradunk itt két napot pihenni, van itt ezer látnivaló és jól esne ha nem kellene minden nap utazni.

Death Valley - 22 aprilis

Barstowban a motel,... hát kicsit kiakadtam. Mondjuk 50 USD-ért nem szabad panaszkodni. Olyan furcsa szag terjengett, hogy a gyomom felfordult tőle. Szerencsére a szobában kevésbé lehetett érezni, de rettegtem, hogy előkerül valami bogár. Igykeztem gyorsan elaludni, hogy hamar eljöjjön a reggel.

Szerencsére túlétlem az éjszakát, és reggel igazi amerikai reggelit ettünk, igazi amerikai reggelizőben. Omlett, kávé termoszból, palacsina eperrel, banánnal és tejszínhabbanl. Nagyon élveztem, vártam már valami hasonlót, de sehol nem volt ilyen étterem. Ihope a neve, azóta a kedvencem :) 

Komótos reggeli után elindultunk Death Valleybe, Barstowból 3.5 óra volt az út. A táj szép, de egyre kietlenebb és sivatagiasabb volt. Szerencsénk van, mert épp National Park week van, így egyikbe sem kell fizetnünk. A Death Valley-ben, gyakorlatilag egyetlen lehetősége van az embernek, hogy átautózik rajta - ha életben akar maradni. 43 fok volt és természetesen tűzött a nap. Amig beértünk nekem konkrétan halál félelmem volt, hogy a kocsi nem bírja a meleget vagy eseleg más miatt lerobbanunk akár. Vittünk 10 liter vizet, nehogy gáz legyen.  Max. 10 percre szálltunk ki a kocsiból, de engem ez is megviselt. 

Hihetetlen, hogy a parkban két km távolságra vannak teljesen különböző természeti jelenségek. Az egyik helyen kiszáradt tó helyén sótenger, vulkáni hamu dombok, igazi dűnés homoksivatag. Hihetetlen mekkora a park, 100 km utaztunk csak befelé. Három szállás lehetőség van, mi a park másik oldalán lévő motelben aludtunk, eszméletlen jó hely. Igazi western hangulata van mindennek, de nem giccses vagy túlzó egyáltalán. Egyedül az üzemeltetől furcsák kicsit, Tomi szerint olyan fejük van, mint akik családon beül házasodnak. Én egyszerűen majom fejűeknek mondanám őket, de nem vagyok a témában jól informált. Kérdeztem honnan tudja, mondta, hogy minden amerikai krimi sorozatban így ábrázolják őket. Hát jó, sorozatban sem vagyok otthon, szóval elhiszem.

Kis medencéje is van a motelnak, az első dolgunk az volt, hogy fürödtünk egy órát. Hát nagyon jól esett. Amikor lement a nap, alig esett le a hőmérséklet, max. 5 fokot.  Kisétáltunk az útra ahol már nem volak fények, és megnéztük a csillagokat. Százszor több csillag van mint amit eddig láttam az égen, és már egész a horizonton is látszódnak. Nincs fényszennyezés és szmog. Este még az étteremben ittunk helyi sört, reggel pedig kaptunk reggelit. 

Itt a legtöbb szállásnál nincs benne az árban a reggeli, vagy nincs egyáltalán, vagy külön kell fizetni. Ha van ingyen, abban nincs amúgy sok köszönet. 

10 körül elhagytuk a völgyet és utaztunk 6 órát Oakhurstbe.

Grand Canyon - 21 aprilis

Las Vegastól a Grand Canyon nyugati fele kb. 4 óra autóval. Nem örültem neki, - hogy ilyen messze van - de elindultunk. Útközben meg lehet nézni a Hoover gátat, hát mi is így tettünk. Egyik fele Arizona, a másik Nevada. Iszonyú meleg van ezen a vidéken, ki is írták, hogy "heat kills". Tehát igyál. Vettünk még este 3 literes flakonokban vizet, felszerelkezve indultunk. A benzinkutakat is figyeltük, nehogy ez legyen a szűk keresztmetszet. 

Autóztunk a sivatagos táj mellett, néha kis - nekem kicsinek tűntek - települések mellett mentünk el. Ami nagyon döbbenetes, hogy ezek a városok rettenet szakadtak, rengetegen laknak lakókocsiban vagy tákolt épületekben. Kihalt tanya jellegű minden, néha nem is szívesen szálltam volna ki az autóból. San Francisco és Las Vegas között is ez volt, de itt még a táj is kietlen. A legkisebb városban is legalább 10 féle gyorsétterem van egymás után. Ezek az emberek TÉNYLEG ezt eszik állandóan. A boltokban már korábban sem találtam normális kaját, azt hiszem két helyen láttunk pl. felvágottat, de 10dkg kb 5 USD volt. Junk food, és félkész kaja. Ennyi. 

Közeledve a kanyonhoz az út utolsó 30 kilométerre murvás, alapvetően földút. Körülöttünk mindenhol kaktuszok, és kövek, távolban a kanyon. Újból beton útra értünk, és meglepetésemre a kanyon alattunk volt. Itt is minden jól szervezett volt, ha nem túlszervezett…. hatalmas sátor, az elmaradhatatlan souvenir shop. Be lehet fizetni több csomagra. Vannak buszok amik három helyre viszik az embereket, ez az alap. Van busz, Skywalk kilátóval. Van busz, helikopteres kanyon nézéssel. Hááááááát, mi erre mentünk. Szuper volt, még soha nem ültem helikopteren, egyéb környezetben ahol mozogni szoktam - mászáskor pl - nem is nagyon vágyom rá, na de most… nagyon szuper élmény volt. Kb. 20 perc az egész, ami nagyon hamar el is megy, de megéri. Beültünk a pilóta mellé, felvettünk fülhallgatókat és hajrá. Berepült a kanyonba egy darabig, de miután az egész kb. 400 km persze nem végig mentünk. Belülről viszonylag lassúnak tűnik, de 200 km/h-val repültünk. 

Utána még felültünk a buszra, ami érdemben két helyen áll meg. Leszállsz, sétálsz, fotózgatsz. Jön a következő busz és mész tovább. Az egyik helyen van a skywalk is, ami egy üveg aljú kilátó ami benyúlik a kanyon fölé. Mint kiderült nekünk erre nem szólt a jegyünk, és miután plusz 32USD lett volna ezt kihagytuk már. Ott volt nekünk a helikopterezés. :))

Sikerült leégnem, de nem olyan vészes.

Este Barstow-ban alszunk, és holnap a Death Valley a program. 

Las Vegas 19-20 aprilis

Csütörtök reggel átvettük az autót a Herznél és irány Las Vegas. 900 km, 9.5 óra alatt tettük meg. Útközben kiszálltunk párszor, egyre melegebb lett és a táj is sivatagosabb. 

Las Vegas, a kősivatagból kinőtt siker-fény-csillogás. Hatalmas szállodák, - mindegyikben akár egy fél napot el lehet tölteni - bennük casinok, bulik, éttermek, medencék. Az utcafronton külön show a népnek fél óránként. A nap 24 órájában nyitva van minden, szerintem sokan a hotelek aljában azt sem tudják milyen napszak lehet. 

Az utcán frissen házasodott emberek a legkülönbözőbb ruhákban és időpontokban. Filmszereplőknek öltözött kéregetők jönnek szembe, ezer féle ember. Helyiek, szegények, gazdagok. Akkora bevásárló központok, hogy el lehet bennük tévedni. 

Mi a Stratosphere hotelban laktunk, ami a Las Vegas Blvrd. -  a Strip - déli végén van. A tetején kilátó és vidámpark van, és a bevállalósok  ugorhatnak is  a toronyról. Este sétáltunk, jó hosszú a Strip, nem is tudtuk bejárni 3-4 óra alatt. Finom mexikóit vacsoráztunk.

Másnap reggel a szálloda saját Starbucks kávézójában reggeliztünk - nincs reggeli, mert olyan nagy a hotel- , aztán taxival átmentünk a Strip túloldalára, hogy onnan támadjunk. Nappal is annyi esemény volt, olyan sok látnivaló, hogy este 8-ig mentünk folyamatosan.  Persze 30 fok, tűző nap. Megállapításunk szerint ez tényeg az a város amit egyszer látni kell, hogy ilyen is van. Elképesztő az egész. Ennyi talán elég volt, de annak ellenére, hogy amikor megrkeztünk elbizonytalanodtam, nem bántam  meg.

A további programok bizonytalanok, így 20x beszéltük át, hogy mi legyen az elkövetkezendő napokban.

San Francisco 16-18 aprilis

Powel street.

Megérkeztünk 9 és fél óra repülés után, csak állok és kapkodom a fejem. Amerika.

Első San Francisco élmény, a Cable car. Bőrönddel… 

Közeledve a hotel felé elgondolkodtam a döntésen, de végül nem bizonyult rossznak. Sőt. Chinatown, Broadway street. Közel mindenhez, tiszta, kényelmes. Egyből útnak is indultunk, kis séta, kávé, vásárlás. Séta, inkább szédelgés 20 óra ébrenlét után. Este 8-kor ruhában beájultam, de reggel már 5-kor ébren voltam.

Reggel Alcatraz early bird járat 09:10. Kihajóztunk. A sziget nem túl nagy, szép az élővilág, de sajnos az épületek omladoznak. Belül a börtön részben 45 perces audio tourra lehet menni, elég mókás. Pont elég. A szigeten annyit tartózkodsz amennyit szeretnél, 30 percenként indul hajó vissza a városba. Sajnos az idő elég ködös volt, nem lehetett túl messzire látni. Ha jól tudom ez itt gyakori. 11-kor eljöttünk, séta a Fishermans Warf-on, souvenir bolt hegyek, seafood éttermek és Hard Rock Cafe :) Hosszas válogatás után meglett az első ajándék. Vajon kié? 

Hajó múzeum, szabadon élő fókák, utcai zenészek. Fagyiztunk, kávéztunk, megnéztük a boltokat. Igazi túristáskodás.

Zsuzsának megkerestük a Ghirardelli csokiboltot, majd Russian Hill, Nob Hill. Itt elég komfortos lehet élni, csak pislogtunk a gyönyörű tetőteraszok láttán.  Igazi meredek san franciscoi utcák, kalandos lehet elindulni felfelé autóval :)

Estig mentünk,  de 20:00 körül már megint az ájulás szélén álltam a fáradtságtól.

Szerda reggel szokásos chat/ email az otthiakkal, kb. egy óra alkalmas erre. Napközben sok helyen van ugyan wifi, de ha fel is csatakozik a telefon, sokszor nem működik valamiért. :( Elmentünk metroval - vagy villamossal, pontosan nem tudom mi az az - a Golden Gate parka, de kb. másfél óra múlva feladtuk a tűző napon való gyaloglást és visszatértünk a városba. 

Általános megállapításiam San Franciscoval kapcsolatban:

mindig fúj a szél

bármilyen utcába fordulsz be, mintha egy másik országba kerülnél

a legtöbb ember ordibál

nagyon sok a koldus és a bolond, de leginkább a kettő egyben

mindenhol fűszag terjeng a levegőben

percentként elhalad előtted egy futó, tekintet nélkül arra melyik városrészben jársz épp

és természetesen mindenkinek iPhone-ja van 

Este beültünk egy a hotelhez közeli pubba, amerikai söröket kóstoltunk. Hát, nem ez a fő erősségük, de kellemes volt. :) Épp nagy Giants - Philadelphia baseball meccs ment, hát mi nem ismertük a szabályokat, de drukkoltunk a helyieknek.