Arco - első nap a mászóparadicsomban

A szuper síelés után kedden este 9 körül érkeztünk Torbole-ba. A csapat többi része éjfél körül futott be. Kicsit sörözgettünk, belaktuk az apartmant. Szerdán egy hatalmas reibung táblán kezdtünk Corno di Bo-nál. Érdekes ez a technika, a reibungra főként az a jellemző, hogy nincs se lépés se fogás. El kell hinned, hogy a cipőd jól  tapad.... háááát, nem könnyű... Elsőre jókat mulattunk a próbálkozásokon, video is készült. Négy hosszt másztunk, a végére belejöttem, kellemes volt. Gyönyörű kilátás a Garda tóra és Torbolere. 
Este ezerrel mászócipő vásárlásba keztünk a legendás arcói sportboltokban. Vettem egy Scarpa cipőt, a neve Force, nagyon kényelmes. Így néz ki:

 A régi cipőm mindkét orra lyukas, már 3 éve hordom, megérdemeltem egy újat. Szóval...may the force be with me :))
Este beültünk egy étterembe, grillezett marhát ettem. Végre hús, de talán inkább az a
lényeg, hogy nem tészta volt a vacsora...szombat óta paradicsomos spagettit ettünk minden este...

A kedd szuperül sikerült, fantasztikus idő volt, pár képet közzé is teszek erről. Napsütés, 1 méter friss hó... mit kívánhat még egy síelő?? :)

Helló Mindenkinek, végre egy McDonaldsban elcsíptem egy kis netet :))

Lassan túl vagyunk az októberi síelésen... ami elég extra, mert tegnap 80 cm hó esett 1000 m felett. Amikor megérkeztünk szép őszi táj fogadott Fügenben, majd vasárnap éjjel elkezdett havazni és tegnap 18:00 körül állt el. Kocsival fel sem tudtunk menni Hintertuxba, visszafordítottak a rendőrök. A táj olyan lett mintha két hónapot ugrottunk volna az időben. A pályákon tegnap délután tiszta szűzhóban síeltünk. Peti sajnos vasárnap délután elesett, megrándult a térde a Pisten Bully hozta le, mert alig tudott járni. Tegnap az apartmanban maradt, ketten mentünk Peevel. Tudtuk, hogy elég ítélet idő lesz -10 és 40-50-es szél, így déltől síeltünk, és befizettünk egy gleccserhasadék bejárásra. 2007-ben fedezte fel egy túrasíző, és 2008 óta látogatható. Sajnos fotózni nem nagyon lehetett. Egyrészt nem volt szabad, másrészt a fényviszonyok sem voltak megfelelőek. Azért elég egyedi élmény volt.

Az apartman amiben laktunk elég extra volt, kétszer akkora lakosztályt kaptunk mint amit foglaltunk. Korábban már jártunk itt a Kostenzer Familiánál, megint szuper volt minden, mondtam a "csajnak" még találkozunk. Most is arról győzött meg a környék, hogy vissza kell térnem. 

Most kitettünk Petit az innsbrucki állomáson ( úgy döntött nem jön le Olaszországba), még 11:45-től síelünk egyet, aztán irány Arco, ott találkozunk a többiekkel.

Ha tudok teszek fel képeket, most rohannom kell síelni :)) Süt a nap!!

Tihany - Szántód- Tihany

Négyszer terveztem el, kétszer nekifutottam és egyszer végre megcsináltam. Péterék két két napos Balaton kört terveztek. Szombat 147 km, vasárnap 60 körül. Én csak koca bringás vagyok a többiekhez képest, így a vasárnapi rövidebb etapra vállalkoztam csak. Jól tettem :) Főleg, hogy szombaton nagyon peches napom volt... jutott belőle vasárnapra is... itthon felejtettem a telefonomat, a memória kártyát a fényképezőből...de végül minden jól alakult. :)

Reggel 9-kor találkoztunk Tihanyban, úgy terveztük, hogy a 09:30-as komppal átmegyünk Szántódra és onnan vissza. A kompot lekéstük öt perccel, így Tihanyból indultunk. Igazi gyönyörű őszi nap volt, ragyogó napsütés, fantasztikus színek nyugodt víz és part. A bringaút az északi parton nagyon szép kis fasorokon visz, néha egészen a part mentén, néha feljebb. Kenese előtt kicsit lemaradtunk Petrával és Pannival, (találtam egy memória kártyát a fényképező tokban, így megálltam néha fotózni) de amúgy is nyugis tempóban haladtunk. Péterék beültek egy pizzériába, majd csatlakoztunk hozzájuk. Ücsörögtünk, napoztunk, palacsintáztunk, fotózunk a parton vagy egy órát, majd jól belakva visszaültünk a bringára. Egészen a Balaton csücskében még sosem voltam, feljebbről lehet látni a tavat, onnan kicsit tényleg olyan mintha tenger lenne. 

Egész jól haladtunk, de mikor elértünk Siófok üdülőtelephez kicsit belassultam, és ráadásul nagyon hosszú és viszonylag unalmas szakasz következett. Siófok lélektelen, totálisan oda nem illő apartman lakóparkjai mellett tekertünk.... Lemaradtam a többiektől, úgy éreztem ezerrel tekerek, de fele annyit sem haladok...  néha bevártak, hogy ne érezzem magam egyedül, én meg igyekeztem, hogy azért tudjunk haladni. Kb. 10 km volt ilyen (elég hosszú 10 km) aztán már éreztem a végét - a fenekemet már nem - és végül ISMÉT lekéstük Szántódnál a kompot, most is alig 12 perccel. A 17:00 -kor indulóval mentünk vissza Tihanyba. 50 perc lazulás után vissza kellett ülni a nyeregbe, hogy felmenjünk a dombra a kocsikhoz, na ez volt az igazán durva!! Sőt,azt hittem nem is sikerül. Persze felértünk, behajtogattuk a bringákat a kocsiba és irány Füred. Bergmann, francia krémes. "A" francia krémes. Megérdemeltük mindannyian, főleg akik két napot küzdöttek. 

Nagyon szép volt, örülök, hogy csatlakoztam a többiekhez. Többet kell bringáznom, hogy bírjam a nyeregben ülést és jövőre talán lenyomom a teljes kört.