Köszönet Pee-nek a szervezésért - tapasztalatból mondom - nem lehetett egyszerű dolga.... Szokásos csütörtök esti őrjöngős pakolás, kapkodás, éjjel 2-kor fekvés. Pénteken indultunk, munka után/közben...Mindig megfogadom, hogy eeeeeezt nem. Hiába. Francba a fogadalmakkal. ;) Este 10-re értünk Bovecbe, (Szlovénia) a kb. 8 utcából álló falucska összes utcáját bejártuk mire megtaláltuk az apartmant és kiraktuk az ott lakókat, majd mint "kemény mag" elindultunk a kempingbe. Sötétben sátor állítás, Doki-féle kolbászos 22:00 órai enyhe esőben. Reggel szuper napsütés és gyönyörű táj fogadott. Szeretem az ilyen meglepetéseket. Gyülekeztünk a recepciónál, megkaptuk a neoprén ruhákat és biztonsági és villám evezős oktatáson vettünk részt. Majd a kempingtől feljebb lévő folyószakaszhoz autóztunk, onnan eveztünk vissza. Fogalmam sem volt mi vár rám, még egy ladikban sem ültem eddig. Na jó, abban talán... de evezni... 11-től este 6-ig mentünk. Az elején a limányokba (limány= folyómenti öblökben vagy egy-egy nagyobb szikla mögött kialakuló ellentétes irányú sodrás) való kiállást illetve alapvetően a trekek és kajakok irányítását gyakoroltuk, ezzel támogatva a nagyobb túlélési esélyt. Majd minden húzósabb részt átbeszéltünk, izgultunk magunkért és persze egymásért. Extra "betétek" is voltak, hídról, szikláról ugrálás. 6 fokos a víz ugyan (télen és nyáron is), de a ruha tényleg jó védelmet nyújt a hideg ellen, a lényeg, hogy még a nap kezdetén megmártózz... Este a túravezetők grillpartit rendeztek nekünk, evészet, ivászat ezerrel. Jó nagy dzsembori volt. Vasárnap a kempingtől indulva eveztünk, a nap második fele extra adrenalin élményt hozott (aki nem vállalta be menekülhetett még előtte), gyakorlatilag végig ordítottam, de nem hatottam meg senkit. :) Pszichésen eléggé lefáradtam, így maradtam a kempingben míg a fullextra bevállalós csapat egy szurdokba ment kajakozni. Mi ezt hétfőn teljesítettük, Endru a vizi guru Petrát és engem beültetett egy mini raftba (zsömlébe) és határozott utasításait követve (bal oldal húz, jobb oldal pihen, bal oldal evez, mindenki evez, húz- húz-húz) leeveztünk a vizen. Fantasztikus látvány és élmény volt minden szempontból. Endru és "Vidra" Atti (akiről azt hittük egy napig, hogy Gyula) a két túravazetőnk maximális élményt szerettek volna nyújtani ami tökéletesen sikerült nekik. Szívüket-lelküket beleadták. Minden apró érdekességre és szépségre felhívták a figyelmünket, evezés közben maximális biztonságban érezhettük magunkat, mindig ott voltak előttünk, mögöttünk a dobókötéllel. Volt rá szükség, páran ijesztően nagyokat borultak, úsztak a hideg vízben. Azt beszéltük augusztusban / szeptemberben visszatérünk. A végén - hogy a túravezetők is szórakozzanak kicsit - meg kellett csinálnunk a "raftos avatást" : evező a lapáttal felfelé, szemed a bal sarkán, 10x körbeforogsz, evező letesz és átugrod. Szép volt, várom a képeket. Addig pár abból amit én csináltam.
