szerint 6-kor elindultunk. Felmentünk a tegnapi délután bejárt
útvonalon, illetve még +100 méter szintet a gleccseren a beszállásig.
Jó sokan készültek a Stüdlgratra, igyekeznünk kellett. 1:15 perc alatt
oda is értünk. Kis gyümölcs zselét magamba tömtem még - for sure.
Indulás. Az első 350 méter nagyon törős kőbánya, nem sok élvezetet
találtam benne. Kerülgettük egymást a mászópartikkal, de mindenki
nagyon rendes volt, semmi agresszió. Felértünk a Frühstück platz-ra,
ahol ki volt írva, hogy ha 3 óra alatt értél föl ide, akkor fordulj
vissza mert innen jön a neheze. Nekünk másfél óra volt addig, nem
vettük magunkra. A továbbiakban szép mászós részek következtek,
itt-ott izgalmakkal. Sajnos nem tudtunk egyszerre haladni, sokat
vártunk egymásra. Egész nap felhős volt az idő, néha feltámadt a szél
is, de nem esett, és ez elég. Amikor 12:00-kor a csúcsra értünk picit
kisütött a nap, szépen lefényképeztem a keresztet. Megjöttek a
többiek, gyors csúcs csoki hágóvas felvétel és irány le a kis Glockner
felé a normál úton. Nagyon lassan értünk le, legalább másfél órát
veszítettünk. Összepakoltunk a Stüdlhüttében, majd irány a kocsi. Most
épp hazafelé tartunk. Konklúzió és ami kimaradt majd holnap.
--
Saját mobilkészülékemről küldve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése